Milyen sérülések kezelésében nyújt segítséget a boka- és térdrögzítő?

Akár a pandémia alatt is érhet bárkit olyan sérülés, ami miatt szüksége lehet valamilyen gyógyászati segédeszközre. Az otthoni tornák, online sportórák is könnyen végződhetnek rándulással, ficammal, ha nem volt megfelelő a bemelegítés, esetleg megcsúsztunk vagy félreléptünk. Természetesen a boka- és térdrögzítők akkor is kéznél lesznek, amikor már nem kell a négy fal között végezni ezeket a tevékenységeket. Szerencsére lehet menni a szabadba futni, kerékpározni, túrázni, amelyek mind kellemes kikapcsolódást nyújtanak, ám nem veszélytelenek.

A boka és a térd olyan ízületek, melyek könnyen túlterhelődnek vagy egy helytelen mozdulat hatására eltávolodnak a helyükről. Ez megeshet síelés, görkorcsolyázás, labdajátékok közben, de éppenséggel bármikor, amikor mozgunk.

Cikkünk bemutatja azokat a leggyakoribb eseteket és sérülés típusokat, amikor segítségünkre lehetnek a bokarögzítők, térdpántok, és segítünk abban is, hogyan érdemes kiválasztani a megfelelőt.

Mire jók a térdrögzítők, bokarögzítők?

Az emberi test mozgásra lett kitalálva, ezért senkinek ne szegje kedvét az, hogy bizonyos tájaink sérülékenyebbek és fennáll 1-1 baleset veszélye. Mozogni jó és kell is, ám ha valakinek érzékenyebbek az ízületei, volt már boka vagy térd kimozdulása, akkor érdemes már megelőzésképpen is tartania és hordania rögzítőket. Míg egy törésnél a gipsz adhat megoldást, a lágyrészek sérülése ennél bonyolultabb procedúra.

Bizonyos sérülések esetén különösen hasznos lehet a térdrögzítő vagy bokarögzítő használata a felépülés és rehabilitáció során:

• Rándulás. Amikor ütés, esés vagy elmozdulás hatására az ínszalag megnyúlik, esetleg elszakad részlegesen vagy teljesen. Ide tartozik a ficam is, csak ebben az esetben a csontvégek is elmozdulhatnak a helyükről.
• Húzódás esetén az ínszalagot vagy izmot éri trauma, tünetei hasonlóak, mint a rándulásnál: duzzanat, véraláfutás, fájdalmak, vörösesség, nehéz mozgás, beszűkült mozgástartomány.
• Zúzódáskor általában ismételt ütések hatására sérül az izomszövet, így fájdalom keletkezik, véraláfutások és mozgáskorlátozottság.
• Az úgrótérd szindrómánál a térdkalácsot a lábszárral összekötő ínszalag terhelődik túl és esetleg szakad el. Jellemző pl.a kosárlabdásoknál, röplabdásoknál, kézilabdázóknál. Megelőzése és kezelése térdrögzítőkkel és térdpánttal lehetséges, mely tompítja az ütéseket, fogja a térdízületet, enyhíti a rá nehezedő nyomást. A szindróma továbbá erősítést és gyógytornát igényel.
• A bokánk könnyedén kifordulhat, megrándulhat a labdajátékoknál, túrázás során vagy pl.korcsolyázásnál, ha nem megfelelően rögzítettük a cipőnket. A boka sérülése is kimondottan fájdalmas, nehezen gyógyuló, ezért ha lehet, előzzük meg a bajt!
• A boka illetve lábfej speciális területe az Achilles-ín, mely szintén begyulladhat, sérülhet, szakadhat, és ilyenkor is jól jön egy lábfejrögzítő.
• A téli sportok, mint a síelés is sokszor végződik a térd sérülésével, méghozzá főként a keresztszalag szakadás Akit ért már ilyen baleset, tudja, hogy lassú a gyógyulás, és szörnyű a mozgásképtelnség, ezért a következő síeléskor már valószínűleg viselni fog megelőzésre alkalmas profilaktikus térdrögzítőt.
• Rögzítők jól jöhetnek azoknak is, akik nehéz fizikai munkát végeznek, súlyos terheket emelnek, ugyanis ilyenkor is extrém terhelés jut a térdre és bokára, ami egyszer csak megadhatja magát.

A lágyrészek (izmok, inak, ínszalagok) sérülése legalább olyan fájdalmasak, mint egy törés, és sokszor lassabban nehezebben gyógyulnak. Ha megtörtént a baj, nagyon fontos a pihentetés, a hűtés/jegelés, a felpocolás, a kompresszió (a kompressziós termékek segítenek a rögzítésben és a keringés rendben tartásában is, illetve kordában tartják a duzzanatot, de túl szorosra ilyenkor ne húzzuk őket!), majd a rögzítők viselése a rehabilitáció során.

A térdrögzítők fajtái

A sportolásnál használt térdrögzítők két csoportja: a funkcionális és a profilaktikus, utóbbi a megelőzésre szolgál, míg a funkcionális rögzítők a sérülések után nyújtanak  támasztékot a térdizületnek.

Megelőzésre a könnyű, rugalmas térdrögzítők ajánlottak, hiszen ezek nem korlátozzák a mozgást, ugyanakkor védelmet nyújtanak és támasztanak. Sérülések után az úgynevezett ortézisek nyújtanak hathatós segítséget, melyek mintegy váz veszik körbe a sérült végtagot, és egyes típusaik nagyon modernek, akár gombnyomásra állíthatók. Ezek az eszközök a krónikus ízületi gyulladásban (arthritis) szenvedőknek is ajánlottak.

A térdrögzítőket funkió szerint további 4 csoportba lehet sorolni. A felhúzható rögzítők adott méretben léteznek, a kompressziós termékekre hasonlítanak, rugalmasak. A támasztó térdrögzítők is hasonlóak, de azokat már lehet állítani, szabályozni, tépőzárral beállítani. A másik két csoport már erősen megtámogatott; a térd stabilizátorokban acél merevítők, rugók vannak, míg a csuklós térdvédőkben a csukló szerkezet biztosítja az ízület anatómia mozgását, ugyanakkor kellő támasztást ad.

A bokarögzítők típusai

Felépítésükben a bokarögzítők is nagyon hasonlatosak a térdrögzítőkhöz. Léteznek felhúzható, gumizokni szerű rögzítők, vannak komoly lábfej ortézisek, műanyag bokasínek, és olyan ortézisek is, melyek a boka mellett az egész lábszárat megtámasztják és védik, a térdet azonban már nem érik el.

Hogyan válasszunk térd- és bokarögzítőt?

A megfelelő rögzítő kiválasztása természetesen attól is függ, hogy milyen célból szeretnénk alkalmazni: megelőzés vagy meglévő sérülés után, illetve fontos a méret és az is, hogy milyen módszert tudunk könnyedén alkalmazni saját magunk ellátásában.

A felhúzható rögzítők viszonylag egyszerűen felhelyezhetők és alkalmasak a megelőzésre, illetve a rehabilitációra is. Ezekben is vannak merevítők, melyek a támasztékot adják. Hasonlóak, de kicsit bonyolultabbak a körbetekerős rögzítők, ahol mi szabályozhatjuk tépőzárral a kompresszió erejét.

Lehet a térdrögzítő a térdnél nyitott vagy zárt is. A zártat akkor érdemes használni, ha maga a patella is sérülékeny, vagy olyan mozgást végzünk, ahol ütés érheti. A nyitott rögzítők esetén a térdnél lévő ovális lyuk szabadon hagyja a térdkalácsot és nem ró rá nyomást.

A méret megválasztása nem olyan egyszerű, mint egy zokninál, hiszen nagyban függ a típustól, hogy mire és hogyan alkalmazzuk, a csupasz végtagra tesszük vagy lesz alatta ruha stb. A mérettáblázatok segíthetnek ebben, de kérjük a kereskedelmi  szakember segítségét egész nyugodtan, hiszen ő már járatos a segédeszközök kiválasztásában!

Sportsérülések után természetesen kövessük a szakorvos ajánlását, és olyan ortézist válasszunk, amit a leghatékonyabbnak ítél a rehabilitációban. Segítségünkre lehet ebben a gyógytornász vagy a manuálterapeuta is.

Ízület fixálás kicsit másként – tapaszok

A mozgásszervrendszer sélüléseinél alternatív gyógymódként kifejezetten hatásosak lehetnek a kineziológiai tapaszok, melyek visszaállítják a helyes mikrokeringést, csökkentik a duzzanatot, rugalmas rögzítést biztosítanak és gyorsítják a szövetek regenerációját. A kinesio tape felhelyezése azonban szakértelmet kíván, és önmagában még nem biztos, hogy elegendő a gyógyuláshoz. Mindenesetre érdemes megismerkedni ezekkel is, mert sokan tehetnek mozgásszervrendszerünk egészségének visszanyerésében.

Összegzésül…

A bokarögzítők és térdrögzítők számos esetben nyújtanak védelmet és segítséget. Lehet szó nehéz fizikai munkáról, sport traumáról vagy gyulladásos betegségről, ezek a gyógyászati segédeszközök nélkülözhetetlenek a család számára.

A sportsérülésekre is igaz, hogy legjobb a megelőzés! Ha egy korábbi sérülésből térünk vissza a sporttevékenységhez, ne feledjük a fokozatosságot, mert hiába minden boka- vagy térdrögzítő, egy túlzásba vitt mozdulat és ismét kész a baj!

Ha bármilyen információra van szüksége, kérdése merült fel, keresse a salus.hu munkatársait bizalommal!